Évezredes fürdőkultúrával büszkélkedhet Magyarország, a gyógyfürdők a meleg vizű gyógyforrások mentén alakultak ki. Több időszakban alkalmazták a gyógyforrások jótékony hatását.

Több, mint 200 fürdő, gyógyfürdő között olyan természetes képződmények is megtalálhatóak hazánkban, mint például a Hévízi- tó vagy a miskolctapolcai barlangfürdő. Az utóbbi 10- 15 évben megújultak a gyógyfürdők. Ajánlataik között nemcsak gyógyszolgáltatások szerepelnek, hanem élménymedencék, gyerekparadicsom vagy éppen wellness kezelések és szabadidős programok. Vagy fürdő saját szállodájában szállhatunk meg vagy a közelükben biztos találunk igényeinknek megfelelő szálláshelyet. Nemcsak a magyarok, hanem a külföldi vendégek körében is keresettek.

Már az ókorban az egykori Pannónia területén, mely a mai Magyarország nyugati részén húzódott, építettek ki a római telepesek fürdőket, melyek a társasági, kulturális élet központjai voltak. Ezek nyomait láthatjuk a mai Budapest területén, ahol eddig 11 fürdőt lett feltárva.

A honfoglaló magyarok is szívesen alakították ki településeiket melegvízű források mentén. Később a keresztények is használták a gyógyforrásokat, mellé épültek kórházak és klastromok, többek között a mai Rudas fürdő helyén, ahol elsősorban leprás betegeket gyógyítottak.

A fürdők igazi hírnévre Luxemburgi Zsigmond és Corvin Mátyás uralkodásának idején tettek szert. A korabeli tudósítások szerint fedett folyosó kötötte össze Rácz fürdőt a királyi várral Mátyás idejében.

Az oszmán uralom alatt sem hanyatlottak a fürdők, sőt az ország több pontján építettek a törökök, Budán, Pécsen, Szegeden, Esztergomban, Szolnokon és Egerben. Ezek közül csupán az egri és néhány budapesti fürdő maradt fenn.

18. és 19.században ismét felfelé ívelt a fürdőkultúra, kiépítették az első fürdőházakat Balfon és Hévízen. Társasági élet központjaivá váltak országszerte a fürdőhelyek, sőt az orvostudomány fejlődésével többféle betegségre is kínáltak gyógyulást. A vendégek abban az időben legalább négy, leggyakrabban hat, de sokszor nyolc-tíz hetet is eltöltöttek egy-egy fürdőhelyen. A férfiak és a nők kevés kivételtől eltekintve még ekkor is külön fürödtek, általában meghatározott időszakok voltak kijelölve a nemek részére. A 19. század elején térképezték fel először a magyarországi ásványvizeket. 1913-ban nyilt meg a budapesti Széchenyi Gyógyfürdő, de szecessziós fürdők is épültek Budapesten, mint például a Gellért Hotel és Gellért Gyógyfürdő.

Fürdőlátogatásnak azonban vannak ellenjavallatai is: láz, terhesség, tbc, pajzsmirigytúltengés, magas vérnyomás, szívinfarktus után 6 hónap, fertőző betegségek, szív- és keringési elégtelenség, epilepszia, elmebetegség, önellátásra képtelenség, inkontinecia, rosszindulatú daganatos betegség.
Forrás: termalfurdok.com, itthon.hu

Több hír a fürdők világából
Egyedülálló fürdők: négy különleges gyógyfürdő Magyarországon
A legőrültebb vízi csúszdák Magyarországon a termálfürdők szerelmeseinek
Hat családbarát fürdő Magyarországon, ahol a legkisebbek kívánságai is teljesülnek
Budapest fürdők – Budapesti fürdőséta – Történelmi fürdők Budapesten